19 helyszínen 62 program 41 résztvevő programgazdával, 4000 fő személyes részvételével – néhány számmal így jellemezhető a DesignPécs programja, amely a Design Hét Budapest 2014 eseménysorozat hivatalos része volt 2014. október 3-a és 12-e között. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Kreatív Ipari Klaszter és a Pécsi Tudományegyetem Pécs városával összefogva először rendezte meg a DesignPécset, amelynek programjain a résztvevők bemutathatták a designhoz kapcsolódó, nemzetközi láthatósággal bíró projektjeiket, világraszóló eredményeiket.
A hét folyamán technológiai, építészeti, képzőművészeti designkiállításokkal, nyitott design laborokkal és műhelyekkel, kihelyezett szemináriumokkal, képzésekkel, workshopokkal, design vásárokkal, fórumokkal és kerekasztal beszélgetésekkel, koncertekkel várták az érdeklődőket a pécsi belvárosban. A központi kiállításon a Nádor Galéria Art&Med Kulturális Központban a betongyártástól a faburkolaton át az autógyártásig megjelentek a megye innovatív vállalkozásai a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar (PMMIK) és Művészeti Kar (MK) hallgatói mellett. A magánvállalkozások design területén nyújtott teljesítményét a DesignPécs Fórum mutatta be. Az egyetemi hallgatók egy héten át a Nádor galériában kihelyezett, a designról és formatervezésről szóló előadásokon vehettek részt. A kamara 3D képzésén pedig több mint húsz résztvevő (Győrtől Kaposvárig) ismerte meg a 3D technológiák alkalmazási lehetőségeit. A kamara a lehetőségre építve Formatervezési klubot működtet és jövőre ismét megszervezi a Design Hét programsorozatot Pécsett.
A pécsi programok a Design Hét Budapesttel egy időben zajlottak. Hogy emellett miként kapcsolódott a fővárosi rendezvénysorozathoz a pécsi, egyáltalán mi a jelentősége annak, hogy vidéken is voltak helyszínei a hétnek – erről Osvárt Juditot, a Design Hét Budapest projektvezetőjét kérdeztük.
- A kamarának szabad kezet adtunk a' tekintetben, hogy a régió sajátosságai, a helyi vállalkozók és piaci szereplők igényeinek figyelembevételével maguk alakítsák ki a programjukat. Számos alkalommal konzultáltunk az egyes tartalmi egységekről, melyek nagy vonalakban a budapesti rendezvény főbb pontjait követik - így például kiemelten fontos számunkra is a fiatal alkotók bemutatkozása, ez így volt a DesignPécs esetében is. Népszerű programpontunk minden évben a műhelylátogatásokat jelentő Nyitott Stúdiók, melyből Pécsett is kóstolót kaphattak. Az együttműködéssel kettős célunk volt: egyrészt azt üzentük a pécsiek (és általában a vidéki lakosok) felé, hogy a kreatív ipart tekintve nem Budapest város, hanem Magyarország egésze értékes, és figyelemreméltó kapacitásokkal rendelkezik e téren. A budapestieknek pedig azt szerettük volna bemutatni (többek között a Pécsre irányuló Design Túra segítségével), hogy nemcsak Budapesten van (design)élet.
- Tapasztalatai szerint milyen erősségei emelhetők ki a pécsi rendezvényeken bemutatkozott vállalkozásoknak, szereplőknek a designt illetően?
- Azt az előzetes beszélgetések alapján és korábbi személyes tapasztalatból is tudom, hogy az oktatás színvonala, a kreatív munka minősége semmivel sem alacsonyabb, mint a budapesti szereplők esetében. Példa erre a világ egyik legrangosabb designdíjával jutalmazott Attract Kft. - ezt az elismerést talán tucatnyi hazai tervező nyerte eddig el -, vagy Pelényi Margit Ybl-díjas építész munkássága (mindketten részt vettek a DesignPécs-en).
- Miként értékelhető a DesignPécs megrendezése, sikere? Lesz-e folytatása?
- A pécsi szervezők, néhány kiállító és résztvevő már az idei Design Pécs időtartama alatt jelezte felénk, hogy a rendezvény sikere felülmúlja az ő várakozásaikat is, így már most szó volt arról, hogy szívesen állnak egy jövő évi rendezvény szervezése elébe. Mivel a Design Hét Budapest jövő évi előkészítése csak november második felében kezdődik el, ennél többet korai lenne mondanunk, de szinte biztosra vehető, hogy jövőre is lesz Design Pécs.
A Kreatív Ipari Klaszter részéről a projektet koordináló csapat tagja volt Jakab Judit, a KIKK Egyesület, a Kreatív Ipari Klaszter klasztermenedzsere. Tőle arra vártunk választ, hogy milyen meggondolások, szempontok alapján hívták meg a pécsi rendezvények szereplőit, előadóit illetve a klasztertagok mindennapjaiban, tevékenységében, munkájában milyen szerepet kap a design?
- Mivel a programot a kamara a Kreatív Ipari Klaszter illetve a PTE közösen szervezte, így természetes volt, hogy a három szervezet a saját, designnal illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységgel foglalkozó partnereit keresi meg. A KIKK Egyesület (a Kreatív Ipari Klaszter menedzsmentszervezete) munkatársaként számomra egyértelmű volt, hogy elsősorban a klaszter tagjaihoz forduljak: vegyenek részt kiállítóként vagy nyitott műhelyként az eseménysorozaton. A kreatív ipar szerves részét alkotja a design, tagjaink nagy része a mindennapokban közvetlenül foglalkozik a (ipari) formatervezéssel, ruhatervezéssel, grafikai vagy építészeti tervezéssel, illetve rendezvény- és kiállítás-szervezőként designerekkel, művészekkel dolgoznak együtt. Nagy örömünkre a felkért tagok (13), mindannyian csatlakoztak programsorozathoz.
A másik csoport, akik szerintünk a pécsi design hétről nem hiányozhatnak: az Önindítós vállalkozók. A KIKK Egyesület már második évben szervezi és koordinálja az Önindító programot, mely a kreatív iparban vállalkozni kívánó emberek vállalkozóvá válását segíti. A 2013-as Önindítósok is - immár vállalkozók - lehetőséget láttak a kezdeményezésben és szívesen csatlakoztak a DesignPécs programjaihoz divatbemutatókkal, workshopokkal, kiállítással és bemutatóval. Külön öröm, hogy másodlagos szervezésben (a résztvevő partnerek által) megjelentek a 2014-es Önindítósok is.
- Miként lehet összegezni a rendezvényt, annak hozamát, tanulságait? Milyen érdeklődés mutatkozott a pécsi közönség részéről a rendezvény iránt?
- Idén pilot projektként indítottuk útjára a DesignPécset. Nagyobb volt az érdeklődés, mint amire számítottunk, hiszen egy ilyen rendezvénynek kell 2-3 év, hogy "beérjen", illetve a közönség számára körvonalazott programmá váljon. A visszajelzések összességében pozitívak, a program létjogosultságáról szólnak illetve a kezdeményezés újító szándékának. A tapasztalatokat szem előtt tartva azon dolgozunk, hogy jövőre is tudjunk újat nyújtani, a közönség elvárásainak megfelelően válogatott programokkal várni az érdeklődőket!
A DesignPécs szervezésében a Pécsi Tudományegyetem két kara, a Művészeti Kar illetve a Pollack Mihály Műszaki és Informatika Kara (PMMIK) is aktívan kivette részét. Medvegy Gabriella, a PTE PMMIK kapcsolati dékánhelyettese, egyetemi docense:
- A koncepciónk az volt: a DesignPécs programon a megjelenésünk legyen ahhoz a vízióhoz kötve, hogy itt nálunk, a karon - ami persze igaz az egész egyetemre- tulajdonképpen a hallgatók energiájából születnek a teljesítmények. Tehát amikor a dizájnt szeretnénk értelmezni, akkor arról beszélhetünk, hogy leendő, akár dizájnnal is foglalkozó alkotókkal dolgozunk együtt. Az egyetemen hálózatok alakulnak és működnek együtt, egymást inspirálva, időnként kiemelkedve a homogenitásból. Ennek apropója lehet egy tantárgy, szak, kutatócsoport, projekt, alkotni akarás, alkotói pályázat vagy workshop, de akár egyéni ambíció, ami ez egy adott időintervallumban működhet, majd összekapcsolódik másik projekttel, alkotótárssal.
E szemléletnek megfelelően, többnyire alulról, önszerveződő módon életre kelt projekteket válogattunk össze, és mutattunk be egy-egy füzetben, videóban, a tevékenységet, mely végül valamilyen szempontból dizájntartalmú eredményhez vezet vagy vezethet. Összegyűjtöttünk tantárgyakhoz kapcsolódó hallgatói aktivitásokat - itt egy-egy alkotói tantárgyra, diplomára, építészdiploma-tervezés tantárgyra gondolok -, amelyek komoly értékű produktumokból tevődnek össze, de egy-egy szak mint gyűjtőfogalom is megjelenhetett akár az ipari formatervezők kapcsán. Kiderült, hogy számos olyan hallgatóról és egyéb aktivitásról van tudomásunk, akik és amelyek tulajdonképpen mellékágon indulnak el, barátságokból szövődnek és egész komoly eredményeket hoznak. Ezen a vonalon összesen 20 csoportosulást derítettünk fel, de azt gondoljuk, hogy még számos szerveződés létezik a karon. Ez jó lehetőség volt számunkra is, hogy lássuk, mi történt a környezetünkben az elmúlt években.
- A hallgatók képzésében miként jelenik meg a dizájn mint tematika?
- A karon elsősorban műszaki felsőoktatás zajlik, természetesen a mérnöki területeknek is komoly dizájnértéke van. Értelemszerűen bekapcsolódik az ipari formatervező mérnök a folyamatba, ugyanakkor eljutottunk odáig, hogy tulajdonképpen a mérnöki konstrukciós tevékenységeknek is lehet dizájnértéke. Nem a klasszikus értelemben vett formatervezésről vagy tárgytervezésről beszélünk, de szerkezetesztétikai oldalról is meg lehet közelíteni ezeket a kérdéseket, amellett, hogy nyilván vannak olyan evidenciák, mint az építészképzés vagy a belsőépítészeti képzés, ami természetesen kihagyhatatlan ebből a felsorolásból. Ismert eredmény a Pollackon egy hibridautó tervezése, amelyben több diszciplína jelenik meg: épületgépészek, informatikusok, villamosmérnökök, ipari formatervezők - ennek szintén van dizájnértéke is amellett, hogy mérnöki eredményként sem utolsó. Lehet, hogy harmadik vonalon ez az autó szimbolizálni tudja azt, amit itt a Pollackon dizájneredménynek hívunk.
- Van-e valamiféle kapcsolat, együttműködés, megbízás a megye vállalkozásai (akár a rendezvényeken megjelent cégek) és az ön által képviselt egyetemi kar között a dizájn területén?
- Az oktatásban igyekszünk a hallgatókat valódi feladatok felé terelni. Az építészképzésben mindig valamilyen valós helyszínen valódi problémához kapcsolódnak a féléves feladatok. Általában önkormányzati döntéshozók, civil szervezetek vagy egyéb csoportok keresnek meg bennünket, hogy egy település vagy településrész problémáit elemezzük a hallgatókkal, aminek eredményeként készüljenek beépítési vázlatok és akár épületek is épüljenek ezekre a területekre. Pécs városával is nagyon jó a kapcsolatunk, a főépítész, Csaba Ders által kisebb-nagyobb léptékű feladatokba is be tudjuk kapcsolni hallgatóinkat. Emellett a karunkon tanulók a Tudományos Diákköri Konferencia kapcsán is foglalkoznak valódi kérdésekkel, így azt mondhatom, hogy a külső kapcsolatok kihagyhatatlanok a felsőoktatásból. A másik oldalról pedig lehetőséget is látok benne, hiszen a karon a gépészmérnöki területen elindult a duális képzés, ami valódi szereplők bekapcsolását feltételezi a felsőoktatásba. Mi a kormányzat szándékaival megegyezően ugyanezt szeretnénk megerősíteni a többi szakon is.
Forrás: www.pbkik.hu
